2012. december 8., szombat


A mélyszegénység otthonában

– Balogh Zoltánnak hívnak, 57 éves vagyok – mondja Balogh Zoltán 57 éves cigány ember Csenyétén, aki fiatal, 16-17 évesnek látszó feleségével, Kuru Gizellával és két kislányával egy valójában még el sem készült, ágakból, földből, szőnyeg- és fóliadarabokból épült házban lakik a magyar Cigányország egyik legszegényebb falujában, Csenyétén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csereháton.


Baloghékat az idén ősszel ismertem meg, amikor kollégáimmal – Csillag Ádám rendező-operatőrrel, Galkó Balázs színművésszel és Király Zoltánnal, aki a hangtechnikát kezelte – a Gyermekétkeztetési Alapítvány megbízásából kis dokumentumfilmeket forgattunk több észak-magyarországi településen a szegénységről és a mindennapos éhezésről. Baloghék akkor még nem is a töméses kunyhóban laktak, hanem egy hulladékokból összeeszkábált sátorban, talán másfél-két négyzetméteren a csenyétei domboldalon.



Közeledett a hideg idő, a sátorban nem maradhattak, ezért kezdtek el egy vékony ágakból összeszegelt és az ágak közét földdel feltöltött úgynevezett töméses kunyhót építeni.


Az épülőfélben lévő kunyhó többször megázott, a férfi közmunkájából a kémény és a falak külső vakolására már nem jutott pénz, és december elejére leesett a hó, és beállt a hideg. Nem volt mit tenni, a kéményt egy összedőlt házból odatalicskázott vályog újrataposásával ragasztották be, a házat pedig használt szőnyegdarabokkal és fekete fóliával burkolták. Bútoruk nincs, de nem is férne el a 8-9 négyzetméteres „szobában”, ahol minden helyet elfoglal egy dupla ágy és egy valahonnan beszerzett vaskályha.


– Az első feleségemtől hét gyerekem született, de az asszonynak megbetegedett a szíve. Megműtötték Debrecenben, pacemakert kapott, de fél év múlva mégis meghalt fiatalon – mondja Balogh. – Én hernádnémeti születésű vagyok, 13 éves korom óta dolgoztam egészen a rendszerváltásig. Hét éves voltam, amikor az anyám meghalt rákban, 37 évesen. Heten voltunk testvérek mi is. A hernádnémeti keverőben dolgoztam, takarmányokat, tápokat kevertünk, ott voltam leadó. Ott voltam vagy három évig, onnan kerültem át a hidászokhoz, a hídépítőkhöz Mezőcsátra, ott is lenyomtam nyolc évet. Még akkor fiatal voltam, nőtlen. Onnan kerültem aztán az ongai csavargyárba, és ott voltam egészen végig, amíg be nem zárták a gyárat. Azóta igazi állandó munkám nincs, csak ez a közmunka vagy alkalmi munkák. Hernádnémetiben is az önkormányzatnál dolgoztam, brigádvezető voltam, és itt, Csenyétén is brigádvezető vagyok. Ebből élünk, meg a kis családi pótlékból.


– Megnősültem én az első feleségem halála után, de nem egyeztünk az asszonnyal, úgyhogy szét is mentünk hamarosan. Aztán egy ismerősömnél laktam a hernádnémeti cigány telepen, ott sem volt saját házam. Ide jöttem aztán lakni a lányomhoz, de náluk is gyerekek vannak, nem nagyon volt helyem. Ez a feleségem akkor még kislány volt, iskolás. Elkezdett hozzám járni, mosott rám, nem jól érezte magát otthon a szüleinél, így jöttünk aztán össze. Hiába mondtam neki, hogy én már öreg vagyok hozzá, még ő csábított el engem. Azt mondta, hogy szeret. És így élünk itt két gyerekkel. Ezért is kellett felépítenem ezt a kunyhót, ezt a kis házat.
– Csak hát sose volt pénz semmire. Százas szöget kellett venni, kétszázas szöget, ácskapcsot. Gipszkartont is vettem a plafonra, hogy ne menjen el a meleg, de rosszul rakták fel ezek a fiatalok, én meg éppen nem voltam itthon, azt majd újra kell csinálni. Én sem vagyok teljesen egészséges, gerincműtétem volt, gyógyszerre is kellene pénz, pelenkára, ennivalóra is, de hát nincs. Jó volna még felhúzni e mellé egy másik helyiséget, egy négyszer négy métereset, de ahhoz sok pénz kellene: cement, mész, homok, minden.




Balogh Zoltán felesége, Gizi azt mondja, ők sohasem lesznek gazdagok, de nem baj. Azt szeretné, ha a gyerekeit szépen nevelhetné, iskolába járatná, tisztán tartaná, és mindig tudna nekik enni adni. Mert ma még, noha kora délutánra jár az idő, nem ettek. „Mit főznek ma?” – kérdezem a férfitól, aki faágakból egy „hűtőszekrényt” is épített a ház közelében, hogy oda tegyék majd a húst, ha lesz. „Hát... majd főzünk valami krumplit” - mondja Balogh. „És hol van az a krumpli, amit majd megfőznek?” – kérdezem tovább. De erre már nem válaszol, csak néz a szemembe némán, mintha azt próbálgatná, hogy melyikünk sírja el előbb magát.



A magyar Cigányország című most induló riportsorozatom támogatható a Raiffeisen Bank 
12037001-01346739-00100005 
számú számlájára való utalással, külföldről (IBAN) pedig a 
HU83 1203 7001 0134 6739 0010 0006 
számon. 


Csenyétén forgatott anyagunk interneten való megjelenése után egy Ausztriában élő magyar hölgy 100 eurót küldött Baloghéknak, akik a pénzt - hacsak el nem költik ennivalóra - a ház javítására szeretnék felhasználni. A Youtube-on megnézhető a pénz átvétele:


http://www.youtube.com/watch?v=Z0huxw9edks

22 megjegyzés:

  1. Kedves HELL ÚR!
    Valamint a többi értelmesen és okszerűen
    gondolkodó Honfitársam!

    HÉT ALAPVETÉS A CIGÁNYKÉRDÉSHEZ.

    1/ A magyar nép a cigányságot soha nem hívta be Magyarországra.
    Soha nem volt szándékában tervszerűen letelepíteni.
    A cigányság magától és önszántából jött erre a vidékre.
    Önszántából kéredzkedett be a magyarság közé.

    2/ A cigány népséget a magyarság jó szándékkal befogadta, azzal, hogy a nemzetbe beintegrálódva a magyar társadalom hasznos, építő, értéket teremtő tagjaivá váljanak.

    3/ A magyarság soha nem vállalta, hogy a cigányságot eltartja. Ezt alátámasztandó semmiféle történelmi forrás nem áll rendelkezésre.

    4/ A magyarság azt sem vállalta, hogy olyan egykoron jó szándékkal befogadott etnikumokat megtűr, eltűr maga mellet, akik miután befogadást nyertek, -akár több generáció elmúltával is- ellenségesen fognak viszonyulni egykori befogadóihoz a magyarsághoz.

    5/ A magyarság nem kötelezhető senki által arra, hogy egykoron befogadott, de napjainkban ellenségeskedő, a magyarságnak anyagi és erkölcsi kárt okozó etnikummal együtt éljen.

    6/ A cigányságnak tudomásul kell vegye a magyarság prioritását.
    Magyarországon Döntenie kell: a magyar társadalom értékes, építő tagjává válik, felhagy mindennemű erőszakkal, bűnözéssel vagy kénytelen lesz egykori őseinek földjére visszatérni, vagy oda arra a helyre, ahol egykoron élt mielőtt Magyarországra befogadást nyert.

    7/ A magyarok – az angolokkal és franciákkal ellentétben – soha nem gyarmatosították a cigányság eredeti hazáját, földrajzi területeit (Punjab és Uttar Pradesh államokat, ahol jelenleg is 15 millió cigány él).

    A magyarság, a magyar állam ezen a távoli vidéken területszerzés által anyagi és egyéb haszonra soha nem tett szert. Az ottani népet nem hurcolta el, szolgaságba nem vetette Ezen területek megszerzéséért imperialista háborút nem viselt.
    Az ott élő indiai etnikumokat soha nem zsákmányolták ki.
    Ezért semmi sem indokolja hazánkban az elmúlt évszázadban, de különösen az elmúlt időben exponenciálisan megnövekedő, de integrálódni képtelen cigány népességhányad jelenlétét, itt tartózkodását.
    A cigányság azon rétegei, amelyek részt vesznek a társadalmi munkamegosztás folyamataiban, az arányos közteherviselésben, betartják a társadalmi és jogi normákat és készek arra, hogy a magyar társadalom integráns részévé váljanak, azok maradhatnak, mint a magyar nemzet megbecsült etnikai kisebbsége. De azok, akik nem tisztelik, megsértik a magyar társadalom közösségi és jogi normáit, és azzal tudatosan helyezkednek szembe, azok a magyar állampolgárságra méltatlanná válnak.
    Ezen személyek számára a magyar nép megszűnik befogadó lenni.
    Az eljövendő nemzeti kormány kiemelt, - a magyar nép által ráruházott- feladata lesz, hogy a nemzet jóindulatára méltatlanná vált cigányok állampolgárságát elvonja és intézkedjen arról, hogy ezek a személyek saját egykori, eredeti etno-szociokulturális közösségükbe, eredeti természeti és földrajzi területükre visszakerüljenek.
    A cigányság az eddigi útját nem járhatja tovább. amely során a magyarságnak napi szinten kárt okoz, társadalmi és jogi normákat semmibe vesz.
    Mert ha ezt az utat járja tovább, akkor ez az út Magyarországról egy kifele vezető keserves út lesz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tisztelt Attila!

      És ez most hogy jön ide? Ez a férfi dolgozott, amíg kapott rá lehetőséget. Most is megy, ha lehet. Kivel nem fér össze? Olvasott ilyet? Emberhez méltóan élnének, Ön pedig azt mondja, hogy "semmi sem indokolja az itt tartózkodását". De, magyarnak született, itt a hazája neki is.
      Mindig könnyebb megindokolni, hogy miért nem, mint segíteni.
      Az Ön helyében mélyen magamba szállnék.

      Törlés
    2. És ugye mi NAGY MAGYAROK pedig menjünk vissza lovakat terelgetni a sátrainkba az Uralon túlra, és adjuk vissza azoknak a kiírtott, beolvasztott törzseknek, a Kárpát Medencét, akiktől elhódítottuk, elfoglaltuk.

      Gratulálok!

      2013-van, fel kéne ébredni!

      Törlés
    3. Emberek, nem tűnik fel senkinek, hogy az 57-éves cigány 14 éves korában csinálta meg az első gyereket a lánynak. Na persze a kiscsaj mászott rá, mondja a tata. Ez aztán a dolgok megmagyarázása, gratulálok. Nem sajnálni kéne ezeket, hanem a börtönbe dugni az öreget, ahova való. És nem támogatni őket, mert azzal csak kárt okoztok hosszú távon nekik, mert majd mindig várják a csomagot meg a segélyt, mert hát meg lehet így is élni. És ebbe nő fel az a két szerencsétlen purdé is, aztán majd tizenévesen neki is gyereket csinál valamelyik cigány (2-tőt, 3-at 5-öt stb.)aztán segélyből elélnek, mert ezt látták otthon is.

      Törlés
    4. Érdekes... Én pedig - a történelem is ezt igazolja -, hogy a magyarság, mint nép szépen lassan kihalt, amihez a tatárok bizony erősen hozzájárultak. A helyükbe pedig "minden féle", a már nem létező magyarok által be nem hívott népeket telepítettek a szinte teljesen elnéptelenedett területre. Így az Ön őseit is.

      Más kutatások pedig igazolják, hogy Magyarország, sőt a Kárpát-medence népessége inkább nevezhető többségében Szvatopluk népének leszármazottjának.

      Itt lenne már az ideje annak, hogy levetkőzze magáról ennek az országnak a fehér-bőrű lakosságának a többsége azt a mentalitást, hogy a múltjával való szembenézés helyett mindig másokkal szemben határozza meg önmagát - önmagát persze mindig valami piedesztálra emelve -, és másokkal párhuzamosan lenne végre képes az identitását meghatározni.

      Törlés
  2. Hogy lehet nekik ruhat kuldeni??

    VálaszTörlés
  3. Csatlakozom: Hogy lehet nekik ruhát küldeni? Gyerekruhákat. köszi!

    VálaszTörlés
  4. Én az asszonykának is küldenék ruhát, meg az apróságnak egy kis játékot. Lenne bútorom is, amit tudnék adni, de elszálítani nem tudom.

    VálaszTörlés
  5. Az en osszepakolt cuccaim kozott is van sok noi ruha, gondolom oket nem zavarna, h itt-ott megvarrottak, meg csizmak, cipok. 3-4 havonta, amikor Mo-on vagyok, tudnek nekik kuldeni mindig kinott gyerekruhakat, a lanyaim kicsit nagyobbak csak, mint ezek a kicsit. Cipoket, kabatot, sok mindent.
    De elvinni en sem tudom. Ha lenne egy postacim, ahonnan el tudja hozni a bacsi, es tudom, h megkapjak, vallalom, h innen kulfoldrol kikuldok kabatokat, csizmat, ami most nagyon kell, de a postakoltseg olyan magas, h tenyleg csak akkor vagok neki, ha biztos megkapjak.
    Nincs egy pap, vagy vedono, aki vallalna, h eljuttatja?
    Esetleg irok a polgarmesternek. Hatha.

    VálaszTörlés
  6. Engem is érdekelne, hogy tudnék ruhát, játékot és élelmiszert küldeni nekik? Köszönöm!

    VálaszTörlés
  7. 57 évesen kell gyereket csinálni, mélyszegénységben, hátha halmozottan hátrányos lesz. Az is (mint emezek). Lásd még: a hülyeség bővített újratermelése

    VálaszTörlés
  8. Szerintem nincs jelentősége, hogy a gyerekek szülei milyen bűnökkel, illetve milyen értelmi színvonallal rendelkeznek. Én úgy gondolom, hogy akik segíteni akarnak, úgy mint én, főleg a gyerekeken akarnak segíteni,akik semmiről nem tehetnek. Az érző ember szíve megszakad amikor ilyen pici gyerekeket lát éhezni és állatok módjára élni. Nekem is van két hasonló korú kislányom és belehalnék, ha így kéne látnom őket. Ezért, ha gyerekekről van szó akkor nem a faji hovatartozásukkal kell foglalkozni és nem az értelmi színvonalukkal hanem azzal, hogy a gyereknek ha egy kicsit is de jobb legyen, illetve ha lehet akkor egy kis örömet szerezzünk nekik.

    Épp ezért jó lenne, ha kaphatnánk valami elérhetőséget a gyerekekhez, posta cím, gps koordináta vagy bármi.
    Budapesten lakom és még azt is vállalnám, hogy leviszem nekik személyesen amit esetleg összegyűjtünk nekik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szabolcs! Ha sikerül megszerezni a címet és elfuvarozná a cuccot hozzájuk, szívesen küldenék én is ruhaneműt Csenyétére.

      Törlés
  9. Kedves Szabolcs, en is beszallnek a fuvarba. Kulfoldon elek uh. nem tudok oda menni szemelyesen, de szivesen kuldenek penzt Onnek ha sikerul leutaznia, atadhatna. Cimet nem tudok, de mivel egy 500 lelkes falu, szerintem nehany perc alatt megtalalna a lakasukat akar a video alapjan v. a helyiek utbaigazitasa alapjan. Masik utmutato lehet a polgarmesteri hivatal: http://www.onkornet.hu/csenyete/ . Mar korabban adtak at nekik 100 euros adomanyt uh. ok is biztosan segitenek eljutni a lakasukig. Nekem 3 gyerekem van es hasonloan nehezen viselem ha kisgyereket latok ehezni. Mindenkit batoritok h. szalljon be a fuvarba idoben / penzben / adomanyban. 2 pici gyereknek joga van legalabb egy kis oromhoz. Megtalaltam a reformatus lekesz email cimet. Irok neki is es jelzem itt ha van vmi hirem.

    VálaszTörlés
  10. Kedves Pintér Szabolcs!

    Én is küldenék ezt-azt, ha megteszi, hogy elviszi a családnak. Szintén Budapesten élek. 30/624-3278

    VálaszTörlés
  11. Kedves segítők, nem tudom, miért nem jelennek meg itt magának a bloggernek a kommentjei. Keressenek a Facebookon, Hell Nagy István néven.

    VálaszTörlés
  12. https://www.facebook.com/istvanhell?ref=tn_tnmn

    VálaszTörlés
  13. Az RTL és a TV2 is bemutathatná őket, hátha több segítséget kapnának.

    VálaszTörlés
  14. Akkor megadok még egy elérhetőséget. Szívesen segítek az adományok célba juttatásában. A címem hellistvan@gmail.com .

    VálaszTörlés
  15. Érdekelne mi van velük 2019-ben. Tud róluk valamit?

    VálaszTörlés